FOTÓK: A Trianonban kettévágott körösszegi vár a magyar-román határon

Az erőszakkal szétszakított történelmi települések, régiók jellemzően nem a békeszerződések „béke” oldalát hivatottak erősíteni, hanem sok esetben pont ellenkező hatást váltanak ki. Ebben a témában mindenki ismeri a két Korea helyzetét, a berlini fal történetét, a csehszlovák-szovjet határral elválasztott magyar falu, Szelmenc tragikus sorsát, Komárom városának esetét. Írásunk most nem egy település, hanem egy kevéssé ismert magyar műemlékről szól.

Körösszeg vára, Fotó: MJ

Egy elfeledett magyar műemlék

Bihar, különösen annak alföldi része nem bővelkedik középkori, Árpád-kori építészeti emlékekben. Mivel a bihari síkságra és a Sárrétre elsősorban a földépítkezés volt jellemző, a tovább fennálló tégla-, ritkábban kőfalak elsősorban a királyi, az uradalmi, illetve az egyházi építészetben jelentek meg először, és kizárólag ebben a körben is maradtak egészen a XVIII. század végéig. Ezek közül az egyik legrégibb, és a környék legritkábbjának számító épített emléke Körösszeg úgynevezett „csonkatornya”, mely e tény ellenére igen elszigetelten, magányosan áll.

Magyar határbódé, Fotó: MJ

A vár a falutól észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) viszont a magyar oldalon. A terepjelenségek arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú (kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak. Minden bizonnyal egy árok nyomáról van szó, amely esetleg sánccal vagy kőfallal egészült ki. Ezen belül, az észak-nyugati oldal közelében egy négyszögletes magaslaton (kb. 50 x 35 m) helyezkedik a vár lakótornya. A torony 24 m magas és öt vagy hat szintre oszlik, mely bizonytalanság abból adódik, hogy az első vagy a második szint boltozva volt, a többi szint deszkafödémmel rendelkezett. Bejárata az első emeletről nyílt, ahonnan a fal vastagságában kialakított lépcső vezetett a magasabb szintekre. Az ablaknyílások mérete és száma a felsőbb szinteken nagyobb, némelyik ülőfülkés kialakítású. A tornyot védőpártázat koronázta és fedett volt.

Magyar oldalról, Fotó: MJ

A 16. század eleji iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból, esetleg kaputoronyból és egy kápolnából állt. 1635-ben kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosan járhatót.

Kettévágta az új határ

A vár a tatárjárás utáni idők szokásos építkezései közé sorolható, nevének első említése 1289-ben történik írásos forrásokban, amikor a tulajdonosa a Borsa nemzetségből való Beke. A vár legjelentősebb történései rögtön erre a korszakra tehetőek, amikor egy meggyengült királyi hatalomnak kell szembenézni a nyugatról érkező katonai fenyegetéssel, a határon ismét megjelenő mongol hadakkal, a kunok letelepedése körüli problémákkal és a nagyurak, oligarchák önállósodási törekvéseivel. IV. (Kun) László király élete e falak alatt oltatik ki 1290-ben, melynek hátterében nem tudni, hogy kizárólag a kun szándék, vagy esetleg a Borsák összeesküvése is állt. Borsa Kopasz a tankönyvekből is jól ismert regionális kiskirályának számított az Árpádok kihalása utáni időszakban, akinek hatalmaskodásait Károly Róbert király, csak sokkal később, egy nagyobb hadjárat keretén belül tudja letörni végérvényesen. Körösszeg 1317-ben kerül királyi kézre.

Körösszeg, Fotó: MJ

A török-korban Nagyvárad elővára volt, melynek 1598-ban ostromot is ki kell állnia. Végső pusztulására a 17. században került sor, amikor is a hajdú szabadlegények felgyújtották, majd falait az eltelt évszázadok alatt a szorgos környékbeli lakók széthordták építőanyagnak. Azóta gazdátlan, pusztuló rom, régészeti feltárása és helyreállítása még a mai napig is várat magára.

Érdemes elolvasniBocskai István hajdú vitézei, hajdú települések

A vár megközelítése a román oldalról lehetséges törvényesen, tekintve, hogy a torony éppen a schengeni határ túloldalát vigyázza. Körösszeg falu közepe táján a főútról lekanyarodva, autóval is jól járható földút vezet hozzá egy egykori román határőrépület mellett, amin haladva íves kanyar után lehet megpillantani a kukoricaföld közepén található csonka tornyot. Magyar oldalról a Körösszegapáti és Berekböszörmény közti műútról látható és a szántóföldön keresztül juthatunk oda. Azonban ebből az irányból, mivel átkelő nincs, csak tiltott módon léphető át a határ, ezért mi sem javasoljuk. Meglepődve természetesen nem lennénk, ha szolgálatot teljesítő határőrök hiányában néhányan nem kíséreltek volna meg átszaladni már az idők folyamán egy gyors várlátogatásra, mely védműveinek egy része bizony a jelenlegi Magyarországhoz tartozik.